Költő barátommal két ismerősünkről beszélgettünk, a tevékenyen dolgozó képük alapján én azt találtam mondani, hogy rendes emberek. Erre ő gyorsan hozzátette, hogy az ember nem attól lesz rendes, ahogy a munkáját végzi. A megjegyzést magam is idézőjellel gondoltam, pont a relatív hozzáállást hangsúlyoztam, egyik felet sem mérlegeltem egyoldalúan.
Most eszembe jutott a rend, mint pszichológiai fogalom, melyről könyvet is írtak. Minden ember rendes, mert van egy saját rendje, kívül, belül egyaránt. Ám a minőségi különbség nagy lehet, amit a másik vagy elfogad, vagy nem. Házasságok, kapcsolatok mentek tönkre, mert a rendet a saját lelke szerint mindkét fél másként értelmezte. Az OPNI könyvtárában fellelt könyv erről szól, sok esettanulmánnyal alátámasztva. De magam körül szétnézve is megélem nap mint nap, hogy kellő tolerancia nélkül arénává válna a lakás az örökös megjegyzésektől, a piszkálódásnak vett kérésektől, pattogásként megélt véleményektől. Mivel bátyám szerint is túl rugalmas vagyok, csak néha fohászkodom egy általam elképzelt rendért, ami még mindig nem a konvencionális. Régen természetes volt, hogy ha vendég jött, pakolással spékelt takarítási láz tört ki, ma ez lányom feladata, saját igénye szerint. Anyám egykor megjegyezte ifjú házas koromban, hogy gyakrabban jöhetnének hozzánk vendégek. Akkor én ezt eléggé a szívemre vettem, persze az igazság mindig fáj. Más kérdés, hogy apámmal ő is küszködött e téren is, és gyakran engem vetett be eszközként, azaz az én feladatom volt sokszor gusztustalan dolgok intézése. Ő sem szólhatott mimóza lelkű apámra, hogy ugyan lomtalanítson maga után, hát én szenvedtem meg a feladattól a rendért. Ettől nem lettem rendesebb, csak jobban tolerálom a mások rendjét, legalábbis egy ideig. Gyerekeim ezért nem kényszerből, megfelelésből törődnek a renddel, hanem belső igényeik szerint. A családos most saját gyerekeivel éli meg ezeket, amúgy a háziasszonyok gyöngye, míg én csak a kötelességét elvégezni igyekvő ember voltam, vagyok, erőm szerint. A különbség az, hogy alig jön hozzánk vendég, ezért most is azért fohászkodom, adjon az Isten manapság is több vendéget! / Még aznap bejelentkezett egy, bár nem jött mégsem el, de a REND MEGSZÜLETETT nálunk általa! /
